Esztelnek 2005-ig közigazgatásilag Kézdiszentkereszthez tartozott, azóta önálló. Hozzá tartozik a szomszédos Kurtapatak is. Fekvése: Kézdivásárhelytől 13 km-re északkeletre a Nemere-hegység délnyugati előterében az Esztelnek-patak völgyében fekszik. Története 1332-ben Yskulnuk néven említik először. 1681-ben Nagy Mózes gimnáziumot alapított itt, melyet nemsokára Kantába helyeztek át. 1910-ben 1142 lakosából 1121 magyar, 12 német, 4 román volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 814 lakosából 811 magyar és 3 román volt. Látnivalók Erődített római katolikus temploma 14. századi, melyet a 15. század végén gótikus stílusban átépítettek, majd 1635-ben bővítették és 1724-ben javították. 1802-ben a földrengés megrongálta, miután átépítették, tornyát 1819-ben alakították át, 1958-ban restaurálták. 1977-ben a földrengéskor 14. századi freskótöredékek kerültek elő. A ferencesek zárdája az Alszeg és Felszeg között meglevő kápolna mellé épült 1677-ben, alapítója gr. Mikes Kelemen volt. 1710-ben a kápolnához – azt szentélynek meghagyva – templomot építettek. 1729 és 1750 között átépítették. 1907-ben földrengés rongálta meg, majd 1921-ben leégett és nem is épült újjá. A falu felső részén Szent György tiszteletére szentelt imola áll, melyet 1684-ben említenek először. 1721-ben apácazárdaként említik, de 1822-ben a rendet megszüntették. A falu határában volt Jézus-forrás és a közelében volt kápolna 1730-ig híres búcsújáróhely volt, amikor a forrást egy árvíz betemette a kápolnát pedig elmosta. A Szacsvay-ház 1702-ben épült, a híres Szacsvay család ősi fészke volt. Szacsvay Imre emlékművét 1997-ben avatták fel.
TEKINTSE MEG KÉPGALÉRIÁNKAT !
A futó kép megáll, ha a kép felé viszed a kurzort.
Backgorund Image
Történelmi visszatekintés Büszkén emlegetjük, hogy iskolánk Háromszék vármegye egyik legrégibb oktatási intézménye, amelyet Nagy Mózes plébános 1680-ban alapított. Nagy Mózes Esztelneken született, 15 éves korában Magyarországra kerül, ott fejezi be tanulmányait. Kanizsa környékén mintegy 25 egymástól távol esõ plébánián lelkészkedik 12 éven át. 1674-ben visszatér szülõföldjére, ahol Lemhény, Esztelnek, Nyújtód falvak és Bereck város plébánosává nevezik ki. Tudta, hogy a legfontosabb feladat egy iskola alapítása, ezért a pápához fordult segítségért. 1680-ban sikerült a pápa segítségével beindítani a tanítást. Az intézet vezetését a minorita szerzetesek látták el.
Nagy Mózes nagyon világosan látta, hogy az iskola telepítése szellemi erôt, biztonságot és megmaradást jelent. A jezsuiták, akik Nagy Mózes elgondolását támogatták, Guardini Bonaventura páter magisztert bízták meg azzal, hogy Nagy Mózesnek segítsen. 1680-ban egy, Esztelnek templomától keletre esô területen szerény iskolaépület lát napvilágot a Porondi András pixidáriustól kapott telken. Ide járt aztán mintegy 50 diák grammatikát és retorikát tanulni... 1682-ben már 4 világi oktató: csíkcsomortáni Csomortányi Imre, altorjai nemes Szabó Mihály, Litterati Tamás és Kovács Miklós tanított az iskolában. 1692-ben 116 tanítványa van a scholának, akik közül 9 szeminarista, a többi pedig otthonról jár iskolába.
1692-ben, a Thököly-mozgalomban résztvevô székely népre zúduló török-tatár pusztítás utáni nehéz idôszak ellenére megkezdôdnek az elôkészületek az iskola új otthonba való költöztetésére, az akkor még Alsó-Fehér vármegyéhez (tehát nem Kézdiszékhez) tartozó Kantába, Kézdivásárhely közvetlen szomszédságába. Itt adományozott ugyanis telket az új iskola számára Jankó Péter és Domokos Zsuzsánna. Az átköltözés 1696 novemberében történik meg. Orbán Balázs leírja, hogy 1700-ban új iskola épül a gróf Apor István által adományozott telekre, de ez is csak 1709-ig marad fenn a gyakran kiöntô Torja-patak és az amúgy is süppedôs terület miatt (Kanta eredeti jelentése: mocsaras, süppedôs terület). Nagy Mózes is ebben az évben, 1709. február 8-án halt meg.
FORRÁS: www.nmg.ro
Az esztelneki kolostor (Rajz. Bicsérdy J.)
További utalások:
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Nagy Mózes (esztelneki),
(Háromszékm.) róm. kath. megyés pap és hittérítő.
Munkája: A Dücsőséges Örök mindenható Sz. Háromság, Atya és Fiú és Sz. Lélek egy meg oszolhatatlan Istenről való Igaz Hitnek versekkel leirattatott vallás tétele. Mellyet A Méltóságos Fejedelem és Cardinal Kollonics Leopold, Esztergami Érsek, a Magyar Nemzetnek világosítására, maga költségén kinyomtattatott. Irta Esztelneki Páter Nagy Moyses… Nagy Szombat, 1700. (Egyetlen példánya a budapesti egyetem könyvtárában).
Backgorund Image
